Édesapám sírja a Törkölyösi temetőben van. Nem volt kérdés hová temessük, mert szinte az egész életét ezen a környéken élte le. Sok ismerős nyugszik itt és emiatt a hozzátartozók is ismerik egymást. Gyakran beszédbe elegyednek és emiatt tudom azt, hogy amit írni fogok az nem csak az én véleményem.
Furcsa volt számomra mindig, hogy a temető nincs körülkerítve. Egy egyszerű drótháló is megtenné, ami távoltartja a kóbor ebeket. Rettenetes látvány, amikor a frissen temetett hozzátartozó sírját, kutyák túrják szét. Mondanom sem kell, hogy egy ilyen eset mennyire felkavarja a gyászolókat. Hallani lehetett, hogy kerítés lesz a temető körül és akkor talán mindenki megnyugodhat, hogy ilyen eset nem lesz több. El is kezdődött az építkezés, nagy elánnal. Egyre csak magasodott a téglából készülő kapu a temetőben. Ekkor már tudni lehetett, hogy kerítés nem lesz, csak egy díszes kapu. Ez a tény egy kicsit elkeserítette az érintetteket, de legalább valami elindult. Sokan értetlenül álltak a látványtervek előtt, hogy miért kell kialakítani egy műtavat a bejáratnál? Funkcionálisan semmi haszna és talán nem is olyan szép, ha valami szemetet belehord majd a szél.
Az építkezés olyan hirtelen szakadt félbe, ahogy megindult. Ott ágaskodik a félig kész kapu mementóként. Mementója egy rosszul megtervezett, elképzelés nélküli építkezésnak.
Az egyik helyi újságban olvastam, hogy a helyi képviselő a hozzátartozóktól és a vállalkozóktól várja a hátra lévő munkákra a pénzt, mert az egész építkezés 8,5 millióba kerül, de nekik csak a fele volt meg. Még közel 4 millió kéne. Joggal felmerül a kérdés mindenkiben, hogy nem csináltak előzetes költségvetést? Csak nekikezdtek, mindenféle számolgatás nélkül? A mai világban, hogyan lehet ezt megengedni? Nem lett volna optimálisabb a meglévő kaput felújítani és kerítést építeni a temető köré? Nem hiszem, hogy a kérdésre van logikus magyarázat. De a félig kész kapu mindenkit emlékeztet arra, hogy valami itt nagyon nem működik jól...