Kié a termőföld?

2011-ben lejár a földmoratórium. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság termőföldjei szabadon adhatóak-vehetőek lesznek külföldiek számára is. Ez előszörre egész jól is hangzik, hiszen a gazdák egy szélesebb piacon tudják majd értékesíteni termőföldjeiket. Ha pedig szélesebb a piac, akkor nagyobb a kereslet, nyilvánvaló hát, könnyebb magasabb áron értékesíteni ugyanazt a földterületet. Azonban, ha onnét nézzük, a termőföldet nem csak értékesítésre lehet használni, hanem gazdasági tevékenységet is lehet rajta végezni, már nem biztos, hogy ennyire egyértelmű a helyzet. Ha pedig továbbgondoljuk, be kell lássuk, a termőföld nem egyszerűen gazdasági erőforrás, hanem a vidéki élet fenntarthatóságának alapja.

A mezőgazdaság foglalkoztatási és népességmegtartó hatása szempontjából döntő jelentőségű, kié a föld. Mi azt tartjuk optimálisnak, ha a termőföld döntően helyben lakó, életvitelszerűen gazdálkodó emberek kezében van. Ez munkahelyek megőrzését jelenti, ez a megtermelt profit helyben maradását jelenti, ez a vidéki élet, a vidéki létforma megmaradását jelenti, ami további munkahelyek megőrzését, létrehozását garantálhatja. Okkal lehet persze föltenni a kérdést, ha egy nagy tőkeerővel bíró nemzetközi vállalkozás vásárolja meg a termőföldeket, akkor nem lesz-e kifizetődőbb, rentábilisabb a termelés. Hiszen a kevesebb emberi munkaerő, nagyobb gépesítettség, illetve a gépesítettség jobb kihasználási foka nem azt eredményezi-e, hogy az esetlegesen létrejövő óriásbirtokok versenyképesebbek lennének-e a hazai és a nemzetközi piacokon. Természetesen van ilyen összefüggés. Két fontos ellenvetést lehet erre tennünk. Az egyik, hogy nemzetközi példák sora (pl. Dánia, Hollandia, Belgium, Portugália, stb.) bizonyítja, a termelői, raktározási és - elsősorban az - értékesítési szövetkezetek a kis- és közepes gazdaságok működése esetén is jelentősen csökkenthetik a fajlagos termelési költségeket. Az egységes, szövetkezeti szintű fellépés pedig jobb piaci pozíciókat biztosíthat számukra a hipermarketekkel folytatott áralkuban. A másik, hogy mi, magyar állampolgárok, egy közösség tagjai vagyunk. Ez a közösség pedig a Magyar Köztársaság, melynek állampolgáraiként abban vagyunk érdeketek, hogy a helyben élők foglalkoztatása legyen magasabb színtű, a helyben élők jövedelemviszonyai legyenek magasabbak és a megtermelt jövedelemből itt, Magyarországon költsenek el minél többet. Ez érdekük a versenyszférában dolgozó honfitársainknak, ez érdekük a közalkalmazottaknak és érdekük a munkaerőpiacról éppen kiszorultaknak is. Ezért álláspontunk, hogy családi gazdálkodást folytató kis- és közepes birtokosokat, az egészséges élelmiszerekkel a helyi piacot ellátó termelőket, a biotermelőket és a helyi foglalkoztatásban fontos gazdálkodókat kiemelten segítsük! A támogatási rendszernek nem szabad ösztönöznie a birtok-koncentrációt, hanem ellenkezőleg, ellensúlyoznia kell a birtok-koncentráció irányába ható piaci folyamatokat. Hiszen mindnyájunk számára sokkal előnyösebb, ha száz kisbirtok termel meg évi néhány millió forint jövedelmet, mintha egy-egy nagybirtok többszázmilliót, de a haszon nem itthon realizálódik. A Lehet Más a Politika ezért a 2010 végén lejáró fölmoratórium meghosszabbítását tűzi ki célul a vidék, a vidéki életforma védelmében.